A Kelenföldi Erőmű 2014-ben ünnepli indulásának századik évfordulóját. A centenárium alkalmából megnyílt a létesítmény kapuja az érdeklődők előtt. De mielőtt erről néhány szót ejtenék, tekintsünk vissza a múlt évszázadra a Budapesti Erőmű Zrt. jóvoltából.
Alig két év építkezés után az erőműben 1914 júniusában kezdődött meg a villamosenergia-termelés. A kor adottságainak megfelelően széntüzeléses, kisnyomású kazánokban termelték meg a gőzt, és két darab 7,5 MW teljesítményű turbógenerátor szolgáltatta a 10KV feszültségszintű energiát.
1922-ről 1943-ig két bővítési szakaszban újabb gőzkazánokat, turbinákat telepítettek. A II. világháború előtt a 19 kazán és 8 turbina már 38 bar gőznyomáson dolgozott, és 30 KV-os közvetlen fogyasztói kábeleken biztosította a növekvő villamos igények kielégítését. Az akkor világszínvonalú berendezések nagy részét a magyar ipar gyártotta.
A háború után a fejlesztés irányait a tüzelőanyag-váltás (a szén mellett megjelent az olaj) és az ipari gőz-, majd a lakossági forróvíz-szolgáltatás megkezdése határozta meg. 1953-tól megkezdődött a környező ipari üzemek technológiagőz-ellátása, majd 1956-tól az épülő lakótelepek felé a forróvíz keringetése is beindult a távfűtési rendszerben.
1962-72 között a hőszolgáltatási igényeknek megfelelően az erőmű teljesen átalakult. Ellennyomású és fűtőturbinákra cserélték a korábbi kondenzációs technológiát, a távfűtés biztonságát pedig forróvíz-kazánokkal növelték. A szén- és olajtüzelést fokozatosan kiváltotta a földgáz. 1972-ben itt helyezték üzembe az ország első gázturbináját - 32 MW teljesítménnyel -, amely elsősorban csúcsidőben segítette a villamosenergia-hálózatot.
1980-ban véglegesen megszűnt a széntüzelés, és Kelenföldön befejeződött a távfűtési rendszer bővítése, amely ezáltal az ellátott 41 ezer lakást figyelembe véve az ország legnagyobb hőkapacitású körzete lett.
1995-ben újabb fejlesztési szakasz kezdődött: az energetikailag legmagasabb hatásfokot biztosító, nagy teljesítményű hő- és villamos kapcsolt erőművi technológia alapját jelentő, 129 MW-os gázturbinát helyeztek üzembe. A már elavult kazán- és gőzturbinapark kiváltási programja 2006-ban fejeződött be. Ekkor vált igazi kogenerációs erőművé Kelenföld.
2007-ben a korszerű és optimalizált kapacitású vízelőkészítő üzem készült el, majd 2010-ben a kisteljesítményű gázturbinák telepítésével fejeződött be az eddigi utolsó fejlesztési szakasz.
Az erőmű évszázados története során minden korban jellemző volt a kiemelkedő műszaki színvonal alkalmazása, a gazdasági és technikai változások követése, valamint a dolgozók lojális és áldozatkész hozzáállása.
A kombinált ciklusú, hő- és villamosenergia-termelő erőmű ma 41 ezer dél-budapesti távfűtött lakás számára biztosítja a fűtési meleg vizet az országos nagyfeszültségű hálózatba táplált villamosenergia megtermelése és szolgáltatása mellett. A jelenleg üzemelő termelő egységek: 129 MW-os gázturbina és 49 MW-os gőzturbina. A nyári időszak kisebb teljesítményigényét két darab 5 MW-os gázturbina biztosítja. A villamos teljesítmény öszesen 178 + 10 MW. A beépített hőtermelő kapacitás 418 MW. A felhasznált tüzelőanyag alapvetően földgáz, de tartalékban gázolaj tárolására is megoldott, mivel szükség esetén a berendezések azt is jó hatásfokkal tüzelik el.
A 2011-ben átalakított 129 MW-os gázturbina és a korszerűsített kazán tüzelőberendezések környezetvédelmi szempontból kimagaslóan jó emissziós jellemzőkkel üzemelnek. A gázturbinák rendkívül széles teljesítménytartományban, rugalmasan szabályozható képességeik kihasználásával 2012-től megbízhatóan vesznek részt az országos villamos elosztóhálózat szekunder szabályozásában. Az erőmű üzemeltetését végző és a karbantartás irányító személyzet összlétszáma 51 fő.
Szakmai idegenvezetéssel az erőműben
Az erőmű honlapján a különféle időpontokban meghirdetett látogatásra bárki jelentkezhet. A 1,5-2 órásra tervezett túrán lehetőség nyílik a működő hőközpont és az egykori irányítóterem (lásd fotó feljebb) megtekintésére is. Utóbbi a funkcionális építészet remekművének számít és egészen 2005-ig üzemelt. A szakmai idegenvezetés számos érdekességgel vagy éppen humoros, ironikus megjegyzéssel szolgál.
A régi irányítótermet tartalmazó épületet a portugálok vették meg, fűt-fát ígérve. A legjobb lenne, ha a műemléknek nyilvánított épületet 1 Ft-ért visszaadnák, és a helyi önkormányzat venné kezelésbe. Jelenleg filmforgatások helyszíne, Brad Pitt is innen akarta megmenteni a világot. A világsztár fogadása amúgy nem volt egyszerű, durva előkészületeket igényelt, mert rendkívül módon félt, hogy azbeszttel érintkezik. Aki nem tudná, a Hengermalom út végére költözött Café del Rió a helybérleti díjával ide fial. Az erőmű jellegzetes, egekbe nyúló kéménye ma már nem üzemel, az elbontása viszont olyan nehézségekbe ütközik, hogy nem találtak rá még megfelelő gárdát.
Az eddigi legsúlyosabb üzemzavarnak talán az mondható, amikor Budapesten átvágtak egy nagyfeszültségű távvezetéket, ami miatt az erőmű leállt. Egy kisebb tűzeset (lásd fotó lejjebb) 2008. február 23-án is volt, de azt még a tűzoltók kiérkezése előtt sikerült megfékezni.
Sajnos jó szándék vezérelve olykor hangulatromboló a látogatás. A vezérlőközpontba, valamint egy régi, már kiürített csarnokba rakott információs, fényképes táblák elveszik a hely hangulatát, eredeti látványát. Ettől függetlenül azért lenyűgöző volt.
A szervezők panaszkodnak, hogy az előzetes jelentkezéssel ellentétben mégsem jelennek meg annyian. Ennek oka véleményem szerint az, hogy maximalizált létszámmal túlságosan előre lehet csak időpontokra jelentkezni. Ha max. 1-2 héttel korábban lenne a regisztráció, nagyobb eséllyel jönnének el az emberek. Így most sokan mások elől veszik el a helyet. És persze nagyobb reklám se ártana. Remélem ezen írás segít ebben.
